Feliratkozás hírlevélre

Név*:
E-mail cím*:
Ellenőrző kód :

Hírlevelünkben beszámolunk a legfontosabb ökológiai lábnyom kutatásokról, a fenntarthatósági jelentésekről, hazai és nemzetközi trendekről. Hírleveleink ITT olvashatók.

---

A Global Footprint Network elnevezésű nemzetközi szervezetet 2003-ban alapították, ökológiai lábnyom számítással foglalkozó tekintélyes kutatókból és tudománypolitikai tanácsadókból álló
amerikai testület.

A Global Footprint Network tagság számos előnyt és lehetőséget nyújt partnereinek. Egyrészt lehetővé teszi a világ vezető fenntarthatósággal foglalkozó tudósaival való együttműködést, másrészt hozzáférést biztosít a legújabb ökológiai lábnyom számítási módszerekhez.

---

Támogatóink

2013-2014-ben kiemelt támogatónk

Nemzeti Együttműködési Alap

www.nea.hu

Civiljutub - a civil videómegosztásért
www.civiljutub.hu

Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség
www.goodwill-pr.hu

Győr Város Önkormányzata
www.gyor.hu

Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány
www.gyortourism.hu

Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium
www.kautz.hu

Pafi.hu - Pályázatfigyelő
www.pafi.hu

Széchenyi István Egyetem
http://uni.sze.hu/

Az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület 2010-ben részt vett Győr Város ökológiai lábnyomának kiszámításában. Felmerül a kérdés, hogy mi is ez az új alternatív mutató?

Segítségével összehasonlítható, az egyes életmódok fenntarthatósága. Kiváló kommunikációs eszköz egy település vagy vállalat környezettudatosságának bemutatására, a változások hatásának szemléltetésére. A mutató közismertségét mutatja, hogy az „ecological footprint” kifejezésre a Google-ban 766 ezer találat van. Vállalati szinten az ökológiai lábnyomszámítás jelentős innovációnak számít a k+f tevékenység részeként.

Igen, a Global Footprint Network licence alapján. Az ökológiai lábnyom mutató lesz az Európai Unió környezeti indexének alapja, amelyet 2010-ben mutatnak be. A mutató jelentőségét J. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is elismerte és 2009-es jelentésében támogatta.

Az országoknak, de kiszámolták már London ökológiai lábnyomát és számos vállalatét is, mint például az Ofcom. Elektronikus kalkulátorok segítségével (többé-kevésbé megbízhatóan) bárki ki tudja számolni saját egyéni ökológiai lábnyomát is.

---

Tanulmányok

Az ökológiai lábnyom időbeli és térbeli elemzése

A fenti címen jelent meg egyesületünk önkéntesének, dr. habil Szigeti Cecíliának legújabb kutatása. Mára már nem az ökológiai lábnyom, mint mutató léte vagy nem léte kavar vitákat, hanem alkalmazhatósága, s mint az alábbi cikkben is olvasható időbeli és térbeli alakulásának vizsgálata. Az ökológiai lábnyom és deficit alapján végzett elemzések ugyanis csak egy kiemelt időpontra vonatkozó adatokat tartalmaznak, így múltbéli tendenciákkal összevetve megrajzolhatók bizonyos fejlődési utak, melyek segítségül hívhatók ez egyes országok fenntarthatósági stratégiáinak megalkotásához.

A tanulmány itt érhető el.

---

Növekedés vagy fejlődés?

Dr. Szigeti Cecília az elmúlt időszak legfontosabb kérdésére kereste a választ szerzőtársaival, dr. Borzán Anitával és dr. Farkas Szilveszterrel. A Kitekintés című folyóiratban megjelent cikkükben a kompozit mutatók segítségével egy sajátos latin-amerikai fejlődési útra mutattak rá, melynek tapasztalatai hazánk számára is hasznosíthatóak lehetnek.

A cikk a Kitekintés-Perspective 161. oldalától olvasható.

---

A területileg differenciált ökológiai lábnyom-kalkulációk eredménye a kínai tartományokban

Dr. Borzán Anitával közösen publikálta ügyvezetőnk, dr. Szigeti Cecília Kínával foglalkozó legújabb cikkét a "Geopolitika a 21. században" című szaklapban. A Zsigmond Király Főiskola gondozásában megjelent folyóiratban található publikációban a kutatók klaszterelemzés segítségével rávilágítottak a GDP és az ökológiai lábnyom tartományi szintű kapcsolatára.

A tanulmány a folyóirat 67. oldalától olvasható.

---

„Az élet térben mozaik, de időben egyenes” - Az ökológiai lábnyom kalkuláció alkalmazásai

A fenti Aszlányi Károly idézet méltóképpen foglalja össze dr. Szigeti Cecília legújabb tanulmányának lényegét, mely 2013. május 16-án a Széchenyi István Egyetemen megrendezésre kerülő „Felfedező tudomány”című konferencián hangzott el először. Az esemény konferencia kiadványában megjelenő publikációban megtudhatjuk, hogy miként sorolhatók ökológiai lábnyomuk alapján klaszterekbe az egyes országok, s milyen fejlődési utak léteznek.

A tanulmány az alábbi linken érhető el.

---

Lokális ökológiailábnyom-számítás, kritikák és jó gyakorlatok

Dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita frissen közölt publikációjában az egyik időszerű problémával, az egyik legismertebb alternatív mutató, az ökológiai lábnyom kritikai megközelítésével foglalkoztak. A mutatót 20 éve használják, fejlesztik, de míg globális szinten a „fenntarthatatlanság” legjobb mutatójának tartják, a területi (spatially) alkalmazását több oldalról is kritika éri. „Elismertsége a Stiglitz-Sen-Fitoussi-tanulmány óta folyamatosan nő, ugyanakkor a módszertani, standardizációs problémák, adatgyűjtési hiányosságok miatt a mutató pontossága megkérdőjelezhető. A hibás, pontatlan adatok alapján levont következtetések és politikai döntések nem vezethetnek a várt eredményre, rosszabb esetben súlyosbíthatják a helyzetet.”- foglalta össze a helyzetet a szerzőpáros.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható.

---

Extrém értékek vizsgálata az ökológiai lábnyom adatbázisban, a legelő és a halászati lábnyom számításának problémája

Nemrég jelent meg dr. Szigeti Cecília hasonló című, angol publikációja a Varsó Egyetem tudományos folyóiratának „ A Föld mezőgazdasági problémái” című számban. A tanulmány elkészítésében dr. Borzán Anita is közreműködött. A két kutató a Global Footprint Network adatbázisát felhasználva vizsgálta, hogy a területileg mutatkozó extrém értékek megjelenése módszertani, adatgyűjtési problémák miatt következik-e be.

A tanulmány a folyóirat 130. oldalától olvasható.

---

A Kína ökológiai lábnyom mutató regionális különbségei

A fenti címmel jelent meg dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita közös cikke a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Gazdasági Élet és Társadalom 2012-es számában. A társadalomtudományi folyóiratba közölt publikációban szó esik az ökológiai lábnyom mutató regionális számítási módjáról, feltételeiről és kritikájáról. A tanulmányban a szerzők részletesen Kína értékeivel foglalkoztak, méghozzá azt a hipotézist vizsgálva, hogy az ökológiai lábnyom nagyságát az életvitel sajátosságai, az ország földrajzi és jövedelmi helyzete alapvetően meghatározza,s ezért az egyes tartományok földrajzilag és jövedelmi szempontok szerint is jól definiáltak.

A Kína ökológiai lábnyom mutató regionális különbségei

---

A „nemnövekedés” elméletének megjelenése a kompozit indikátorokban

A közgazdaságtan egyik alapvető fogalma a gazdasági növekedés, ugyanakkor a világ változásával egyre több kritika éri. 2006 óta a „nemnövekedés” fogalmának megszületésével egy markáns elméletbeli feszültség keletkezett a két gondolkodásmód között. Utóbbi olyannyira elismert és követendő lett, hogy több kutató - köztük Borzán Anita, Farkas Szilveszter és Szigeti Cecília is - más kutatási területek esetén is vizsgálni kezdte létjogosultságát. Ennek eredményeként született meg a fent említett három szerző közös tanulmánya, melyben a nemnövekedés elméletét a kompozit indikátorok témakörében vizsgálták. A kutatás eredménye a 2012. október 3-án megrendezett soproni Alternatív finanszírozási stratégiák konferencián hangzott el.

A „nemnövekedés” elméletének megjelenése a kompozit indikátorokban

---

Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái

Dr. Borzán Anita, a Szent István Egyetem docense és Dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa legfrissebb együttműködésének eredményeként olvashatjuk a Szent István Egyetem tudományos kiadványának, a Perspective-Kitekintés 18. számában „Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái” címmel újabb tudományos megállapításaikat. A tanulmány rávilágítást ad arra, hogy milyen következményei lehetnek a különböző területi egységekre vonatkozó, eltérő módszertani számításokkal kapott ökológiai lábnyom eredményeknek. A feltárt különbségek folytán felhívják a figyelmet a számítás módja egységesítésének fontosságára, ez által a kapott adatok érdemleges alkalmazhatóságára, összehasonlíthatóvá válására.

Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái

---

A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége

A Kaposvári Egyetem gondozásában jelent meg dr. Borzán Anita, prof. dr. Lentner Csaba és dr. Szigeti Cecília közös munkájának eredménye, „A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége: egy új dimenzió” című angol nyelvű tanulmánya. A kutatási anyagban a pénzügyi válság felelősségének klasszikus három-dimenziós szerkezetét vizsgálták. A készítők hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi szereplőknek - kiemelten a pénzügyi hatóságoknak - felelősségének nemcsak a veszteség-nyereség mivoltára kellene kiterjednie, hanem a társadalomra is. Eredményül nagyobb fokú átláthatóságot és jelentős ellenőrzéshez való visszatérést javasolnak.

A pénzügyi ellenőrzés gazdasági és társadalmi felelőssége

---

A fenntartható fejlődés alternatív mutatói

Dr. Szigeti Cecília és dr. Farkas Szilveszter közös angol nyelvű publikációja az ukrán kiadású "ВІСНИК КНУТ" 5. számában jelent meg. A kiadványban Magyarország példáján keresztül állam szerepéről és a gazdaságpolitika fejlődéséről tanulmányt közölt prof. dr. Lentner Csaba, több neves egyetem tanára, a CG & Partners Kft. tiszteletbeli tagja. A győri kutatók tanulmányukban a társadalmi-gazdasági fejlődés alternatív indikátorait mutatták be. Az első részben a makro mutatókkal, a másodikban pedig vállalati szinten a mikro mutatókkal foglalkoztak. A makró mutatóknál részletesen ismertetésre került az HPI mellett az ökológiai lábnyom, a HPI és az EPI is. Míg a mikro mutatóknál a hagyományos vállalati mutatókon túl a Dow Jones Fenntarthatósági mutatókra is kitértek.

A fenntartható fejlődés alternatív mutatói

---

Vállalati méret és felelősség

Önkénteseink, dr. Szigeti Cecília és Mészáros Gábor dr. Borzán Anitával, a Szent István Egyetem egyetemi docensével együttműködve publikálták a vállalati méretről és felelősségről szóló tanulmányukat a Perspective Tudományos és Kulturális Folyóirat XV. évfolyamának 17. számában. A szerzők azt a hipotézist bizonyítják, hogy a nagyvállalatoknak nemcsak a mérete, de felelőssége is nagy, hiszen sok esetben több dolgozójuk van, mint egy-egy nagyváros lakossága. A tanulmányban két dimenzió, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a gazdasági erőhöz kapcsolódó felelősség mentén tárják fel a nagyvállalati szerepvállalást.

Vállalati méret és felelősség

---

Megoldások a hagyományos piacokon túl

Dr. Szigeti Cecília és dr. Borzán Anita, a Szent István Egyetem egyetemi docense együtt készített tanulmányt azokról a megoldásokról, melyek túlmutatnak a hagyományos piaci megoldásokon. A tanulmány a 2011. június 15-én a győri Széchenyi István Egyetemen a „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben” címmel megrendezett Kautz Konferencián került a nyilvánosság elé. A szerzők a négy olyan a hagyományos piacokon túlmutató példát írnak le, melyek a felesleges termékek okozta hulladéktöbbletnek kezelésén keresztül a Pareto opimum irányába mozdítják a társadalmat, megoldásokat kínálva a munkanélküliség és a nélkülözés bizonyos formáinak kezelésére is.

Megoldások a hagyományos piacokon túl

---

Pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenziói

Dr. Szigeti Cecília a Széchenyi István Egyetem adjunktusa, dr. Borzán Anitával, a Szent István Egyetem egyetemi docensével és prof. dr. Lentner Csabával, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola egyetemi tanárával közösen készített tanulmányt a pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenzióiról, mely a szolnoki Economica című folyóiratban jelent meg. A szerzők a vállalati felelősségvállalás logikájából kiindulva bemutatják a pénzintézetek felelősségvállalásának általános követelményeit, majd a pénzügyi válság kapcsán kitérnek a banki mérlegeket hitelesítő könyvvizsgálók felelősségére is. Tanulmányukba beépítik az Európai Unió Zöld könyvének üzeneteit, amelyek a könyvvizsgálói felelősségvállalás új dimenzióit vetik fel. A tengerentúli gyakorlat prezentálásával érzékeltetik azt a tárgyilagos ok feltáró folyamatot, amely a pénzügyi piacok, a felelős banki mérlegértékelések, hitelminősítési eljárások és auditálások kialakulásához kell, hogy elvezessen.

Pénzügyi vállalkozások felelősségvállalásának új dimenziói

---

Magyarország nagyvárosainak ökológiai lábnyoma

Dr. Szigeti Cecília Győr ökológiai lábnyom számításához kapcsolódóan felmérést végzett a legnagyobb magyarországi városok ökológiai lábnyomáról. A „legnagyobb város” kétféleképpen, terület és lakosságszám alapján került vizsgálatra, Győr csak lakosságszám alapján került be a magyar városok TOP10-es listájába. Magyarország átlagos ökológiai lábnyomát (3,2 globális hektár/ fő - GFN2009) használva Győr lakói fogyasztásukkal 23-szor akkora területet foglalnak el, mint a város tényleges területe. Mind területileg, mind lakosság szerint Budapest a legnagyobb városunk: a budapestiek lakosságának fogyasztása 107-szer haladja meg Budapest területét. A legnagyobb városokat vizsgálva Győrt Budapesten kívül Pécs (lakosságszám alapján 5. legnagyobb város) és Miskolc (szintén lakosságszám alapján került fel a TOP10-es lista 3. helyére) előzi meg ökológiai lábnyomának méretét illetően, a pécsiek ugyanis 31-szer nagyobb területet használnak el a város tényleges területéhez képest fogyasztásukkal, míg Miskolc esetében 25-szörös ez az érték.

Magyarország nagyvárosainak ökológiai lábnyoma

---

Ökológiai lábnyom mutató számítása

Dr. Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa és Dr. Borzán Anita, a Szent István Egyetem békéscsabai Gazdasági Karának dékánja közös tanulmányt írt az Ökológiai lábnyom mutató számítása címmel. A Gazdasági Élet és Társadalom című tudományos folyóiratban megjelenő tanulmány bemutatja az ökológiai lábnyom mutató szerepét az alternatív gazdasági mutatók között, statisztikai módszerekkel vizsgálja a HDI (Human Development Index, azaz az Emberi Fejlődés Index) és az ökológiai lábnyom kapcsolatát. Mindezek mellett a szakirodalmi feldolgozás és saját tapasztalataik alapján a szerzők különféle gyakorlati alkalmazási lehetőségeket ismertetnek az ökológiai lábnyom számítására vonatkozóan.

Ökológiai lábnyom mutató számítása

---

Papírmentes iroda paradoxona

„Vizsgálatunkban választ keresünk arra, hogy a számítógépek terjedésével csökken-e a papírfogyasztás, vagy megjelenik-e a papírmentes iroda paradoxona, amely az elektronikus eszközök és a papír együttes használatával nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a környezetterhelést (York, 2008).
572 gazdálkodó szervezet irodai, ügyviteli tevékenységéről gyűjtöttünk adatokat majd az adatsorok alapján lineáris korrelációs együtthatót számoltunk a papírhulladék, a felhasznált papír mennyisége és a számítógépek száma valamint a különböző irodai gépek száma között. A vizsgálat eredménye szerint a felhasznált A4 lapok száma és a számítógépek, valamint a felhasznált A4 lapok mennyisége és az egyéb irodai eszközök száma között szoros kapcsolat van.
Kutatásunk első részét 2008 őszén a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara által rendezett CSR konferencián mutattuk be, majd a folytatásáról 2009 őszén Keszthelyen, a Georgikon Tudományos Napokon számoltunk be.”

Iroda paradoxon 1.
Iroda paradoxon 2.

---

Versenyképes fenntarthatóság

„A versenyképességet és a fenntarthatóságot gyakran egymással ellentétes tényezőnek tartják. Oktatási segédanyagunkat azért készítettük el, hogy segítségével a középiskolás korosztály számára is bemutathassuk, hogy a fenntarthatóság nemcsak összeegyeztethető a versenyképességgel, hanem a versenyképesség forrása is lehet.”

Ökoiskola segédanyag

---

Kommunikációs technológiák a kkv szektorban

„Az internet hatásait a kkv szektorra számos tanulmányban vizsgálták már.
Mi arra vállalkoztunk, hogy több mint száz vállalkozás honlapjának áttekintése alapján megmutassuk azt, hogy a saját weblap és az internethasználat a talpon maradás és a felelős vállalati működés kulcsa lehet.”

Kommunikációs technológiák tanulmány

---

Felelőtlen iparágak társadalmi felelősségvállalása

„A társadalmi felelősségvállalás, a CSR, a gazdasági élet minden területén, így a szórakoztatóiparban, dohányiparban, alkohol gyártásban is megjelenik. Mi egy speciális területet, a kaszinók honlapjain fellelhető CSR tartalmat vizsgáltuk, arra a kérdésre keresve a választ, hogy egy tradicionálisan „felelőtlennek” tartott iparágban értelmezhető-e a társadalmi felelősségvállalás.”

CSR kaszinók tanulmány